(Az oktatás élet-halál kérdése a kolónia szempontjából)

Tavaly rendezte meg a Hispanisztika tanszék Szegeden az egyik legnagyobb latin-amerikanista nemzetközi szervezet, a FIEALC kongresszusát, több száz résztvevővel.


És ha már apám történetét korábban feldolgoztam, itt volt az ideje, hogy az anyai valdens örökséggel is foglalkozzak.
Az Uruguayba, a XIX. század közepén érkezett olasz valdensek oktatáshoz való viszonyát, az ehhez fűződő túlélési technikákat szedtem össze. Ők alapították az ország első vidéki gimnáziumát és ez az intézmény az ük-ük nagyapám, Bartolomé Griot pajtájában kezdett el működni, amíg el nem készült a megfelelő épület. Többek közt erről is szól a szöveg.

Az uruguayi Colonia Valdense egyik főutcája az ő nevét viseli a mai napig.

A cikkem itt, a teljes kötet meg itt.