Tavaly írtam, de eddig valahogy nem került rá sor, hogy ide is felkerüljön. Idén novemberben ennél hosszabb megemlékezés lesz róla.
José Enrique Rodó, Amerika tanítómestere.

nagy marcel honlapja
Tavaly írtam, de eddig valahogy nem került rá sor, hogy ide is felkerüljön. Idén novemberben ennél hosszabb megemlékezés lesz róla.
José Enrique Rodó, Amerika tanítómestere.
(Az oktatás élet-halál kérdése a kolónia szempontjából)
Tavaly rendezte meg a Hispanisztika tanszék Szegeden az egyik legnagyobb latin-amerikanista nemzetközi szervezet, a FIEALC kongresszusát, több száz résztvevővel.
És ha már apám történetét korábban feldolgoztam, itt volt az ideje, hogy az anyai valdens örökséggel is foglalkozzak.
Az Uruguayba, a XIX. század közepén érkezett olasz valdensek oktatáshoz való viszonyát, az ehhez fűződő túlélési technikákat szedtem össze. Ők alapították az ország első vidéki gimnáziumát és ez az intézmény az ük-ük nagyapám, Bartolomé Griot pajtájában kezdett el működni, amíg fel nem húzták a megfelelő épületet. Többek közt erről is szól a szöveg.
Az uruguayi Colonia Valdense egyik főutcája az ő nevét viseli a mai napig.
A legújabb Acta Hispanicában publikált cikk, amelyet a tavalyi szegedi konferencián, Anderle Ádám emlékének szentelt szekcióban adtam elő. Rodóról akartam írni valamit, mert a szakdolgozatomat is róla írtam, Ádám „vezetése” alatt. Neki (AÁ) köszönhetem az eszmetörténet iránti érdeklődésemet. És a XIX. század irántit is, bár ebben osztozik Kukovecz Györggyel és Tóth Ágnessel.
Emlékeimben ülünk a szűk szobájában, én a nyikorgó széken, ami valaha Wittman Tiboré volt és nem váltottuk meg a világot.
Egy prezi, ami egy előadást kísért, de nem lett belőle cikk (egyelőre), a női szavazati jog kivívásának első fejezeteiről Uruguayban. (A 2017-es, pécsi Jornadas Iberoamericanason adtam elő)
Egyetemi tanáromat és későbbi kollégámat, Dornbach Máriát köszöntöttük nemrég Szegeden a Hispanisztika tanszéken, és mindenkinek akadt oka arra, hogy meghatódjon. Itt adtuk át azt a kötetet is (A mi santeránk), amivel -elvileg- megleptük . Az ebook változat innen tölthető le mobi és epub formátumban.
Az itt megjelent és az uruguayi candombéról szóló cikkem pdf-ben letölthető innen.
© 2023 az én latin-amerikám
Theme by Anders Noren — Up ↑
Legutóbbi hozzászólások