A Karib térségről szóló „sorozat” második kötete jelent meg, ezúttal egy tematikus cikkgyűjtemény a diktatúrákról és diktátorokról. A kötet szerzői: Csikós Zsuzsanna (szerk.), Horváth Emőke (szerk.), Cselik Ágnes, Dornbach Mária, J. Nagy László, Lénárt András, Domingo Lilón, Nagy Sándor Gyula és én.
Ebben próbáltam összeszedni a latin-amerikai és karibi militarizmus és katonai politikai részvétel néhány általános jellemzőjét, két konkrét példát is bemutatva (Haiti, Dominikai Köztársaság). A cikk alcímei: A gyarmati korszak; A függetlenségi harcok; A caudillismo; A nemzeti hadseregek megjelenése és professzionálissá válása; A belső háború; A latin-amerikai militarizmus; A Dominikai köztársaság; Haiti.
A kötet fülszövege:
Napjainkra számos toposz fonódott össze Latin-Amerika és a Karib térség fogalmával a közgondolkodásban. Sokan a karneválok, a latin szeretők, a „banánköztársaságok” és a diktatúrák fogalmával azonosítják a térséget. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy kötetünkkel tovább erősítsük a közhelyek tárházát, éppen ellenkezőleg: azért választottuk könyvünk témájának a diktatúra problémáját és a diktátor alakját, mert szeretnénk, ha a behatóbb ismeretek segítségével megfoszthatnánk az egzotikum leplétől a témát.
Egész Latin-Amerikában tapasztalható jelenség volt a diktatúrák, az autoriter hatalmi struktúrák megjelenése, Mexikótól–Argentínáig egyetlen spanyol vagy portugál örökséget magáénak tudható ország sem kerülte el a sorsát. A rendszerek bemutatásának finom árnyalatokkal érzékeltetett szintjeit a történeti-politikai megközelítésű írások képviselik, a hatalom csúcsán, az élet és halál uraként, mégis félelemben és magányosan élő diktátor alakjának hiteles megrajzolását pedig egy sajátos latin-amerikai irodalmi műfajnak, a diktátorregénynek köszönhetjük, amely konkrét és fiktív személyeket egyaránt elemzés tárgyává tett. Az irodalmi munkákban kibontott rendszerek – és módszerek – köszönnek vissza a kötet történeti tematikájú írásaiban, így fonódik egybe írói képzelet és mindennapi valóság, éppen ezért tartottuk célszerűnek több tudományterület integrálását a kötetbe.
Katona Eszter írt recenziót a kötetről, amely a Világtörténet 2020. évi 4. számában olvasható.
Megrendelhető a kiadó webshopjából.
És hát ez az egyik legszellemesebb borító, amit az utóbbi időkben láttam. Köszönet érte Kára Lászlónak.
mjében.
Legutóbbi hozzászólások